A kémiai biztonsággal kapcsolatos néhány jogszabály:
  • 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról
  • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
  • 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

    Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet.

    A kémiai biztonságról szóló törvény 3. §-a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

    A veszélyesség meghatározása
    A veszélyes anyagokkal való tevékenység munkahelyi feltételeit és konkrét szabályait az anyag biztonsági adatlapja és a vonatkozó jogszabályok alapján, a munkáltató határozza meg, tehát a biztonsági adatlapot be kell szerezni és munkautasítást kell készíteni.

    A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység feltételei
    A Törvény értelmezésében, tevékenység a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat.

    28. § (3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.
    29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az ÁNTSZ tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének.

    ÁNTSZ veszélyes anyag bejelentő adatlap
    ÁNTSZ változás bejelentő adatlap

    Veszélyes anyag bejelentése, új anyagok törzskönyvezése
    7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni.
    (2) A bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti besorolását is. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző adatkiegészítést kérhet.
    (3) Az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag bejelentése során a bejelentőlaphoz csatolni kell a veszélyes anyagot az EU területén törzskönyveztető írásbeli hozzájárulását a bejelentéshez, valamint a törzskönyveztető által kiadott, a rendelkezési jog biztosítását igazoló iratot, továbbá a hazai jegyzékbevételhez szükséges adatokat.
    (4) A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.

    Biztonsági adatlap
    A Törvény megfogalmazásában, biztonsági adatlap a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.
    A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat.

  • A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal.
  • A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia.
  • A biztonsági adatlap írásban vagy a felhasználó hozzájárulásával elektronikus úton rögzített módon is átadható.
  • A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet, és a tudomására jutott új információkról őt haladéktalanul tájékoztatja. A forgalmazó ezen kötelezettsége az átvett veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn.
  • A biztonsági adatlap tartalmának, illetve formájának részletes szabályait az egészségügyért felelős miniszter határozza meg

    A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése 32. § (1) Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzését
    a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,
    b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,
    c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,
    d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
    e) a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.
    (2) Az ellenőrzést végző hatóságok eljárására és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indított.
    (3) A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontjai szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén - jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti
    a) a gyártás korlátozását,
    b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy
    c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.
    (4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazható az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárásában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárásában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.
    (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket feladatkörében hivatalból alkalmazza.
    (6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések - a (4) bekezdésre is figyelemmel - egyidejűleg is alkalmazhatóak.
    (7) Az egészségügyi államigazgatási szerv az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti a (3) bekezdés a), illetve b) pontja alapján hozott határozatának azonnali végrehajtását.
    33. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az e törvényben, illetőleg a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 5 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire - így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére - tekintettel kell meghatározni.
    (3) A bírságot az egészségügyért felelős miniszter által irányított minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A bírság megfizetéséből származó bevétel kizárólag a kémiai biztonság hazai fejlesztésének, továbbá kutatásának, oktatásának, informatikai rendszerének bővítése érdekében szükséges állami, helyi önkormányzati vagy egyéb kezdeményezésű beruházások, más intézkedések költségvetési támogatásához használható fel.
    (4) A bírságot meg nem fizetése esetén adók módjára kell behajtani.

    A veszélyesség meghatározása
    a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:

  • robbanó anyagok és készítmények: az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,
  • oxidáló anyagok és készítmények: azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak,
  • fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények:
       - azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,
       - azok a gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,
  • tűzveszélyes anyagok és készítmények: azok az anyagok és készítmények, amelyek
       - a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,
       - szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,
       - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,
       - vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,
  • kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények: olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;
    b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:
  • ba) nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,
  • bb) mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,
  • bc) ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,
  • bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények: amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,
  • be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,
  • bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények: amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg,
  • bg) karcinogén anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,
  • bh) mutagén anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát,
  • bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;
    c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint:
  • ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények: amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.