Kockázatértékelés
A kockázatértékelés elvégzését az 1993 évi XCIII. Törvény 54. §-a írja elő:
"A munkáltató köteles minőségileg, szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe."

A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb intézkedéseket megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata.

A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését és ennek dokumentálását.

A kockázatértékelés főbb lépései:

  • Munkahelyi veszélyek azonosítása
  • Veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek számának meghatározása
  • Kockázatot súlyosbító tényezők azonosítása (sérülékeny munkavállalói csoportok jelenléte)
  • A kockázatok minőségi, mennyiségi értékelése. A körülmények megfelelőségének vizsgálata, illetve annak meghatározása, hogy biztosított-e a kockázatok megfelelő alacsony szinten tartása
  • A szükséges megelőző intézkedések meghatározása, a határidő és a felelősök megjelölése

    A kockázat jelentése:
    Kockázat: veszélyhelyzetben a sérülés, az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

    Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. (pszichológiai terhelés)

    Mikor kell első alkalommal elvégezni a kockázatértékelést?
    A munkáltató a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában:

  • az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül köteles elvégezni.
  • egyébként legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles elvégezni.

    A tevékenységek veszélyességi osztályba sorolása megtalálható a munkavédelmi szakember foglalkoztatása menüpont alatt.

    A kockázatértékelést felül kell vizsgálni:

  • Legalább évenként.
  • Indokolt esetben: indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.
  • Soron kívül: soron kívül kell elvégezni, felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

    Tudnivalók a kockázatértékeléssel kapcsolatban:

  • A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának közreműködése nélkülözhetetlen a feladat elvégzéséhez. A munkabiztonsági szaktevékenység jogi kategória. Azt jelenti, hogy az adott feladat csak munkavédelmi, szakképesítésű személlyel végeztethető el.
  • A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
  • A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

    A legfontosabb kockázati tényezők:
    - Veszélyes anyagok és készítmények jelenléte a munkahelyeken
    - Fizikai kockázati tényezők jelenléte
    - Biológiai kockázati tényezők jelenléte
    - Pszichés kockázati tényezők jelenléte

    A munkáltatónak gondoskodni kell a kockázati tényezők hatásának megelőzésére szolgáló műszaki kollektív védelemről, és ha az egészséges és biztonságos munkavégzés más módon nem biztosítható, akkor védőruha, egyéni védőeszköz használatát elrendelő szervezési, igazgatási és egyéb intézkedésekről.